Az uráli szócikkek
Nem uráli szócikkek az A világ nyelvei című kötetben
Nem kívánom a VNy-ben található összes hibát és tévedést összegyűjteni. Ezen az oldalon csak néhány észrevételt teszek közzé, hátha a kötet szerkesztői az újabb kiadások előkészítésekor fel tudják használni őket.
basza2
- Fia (...) Libériában több száz embert tanított meg írni rá [é.: az ábécére]. (158) A mondat utolsó két szava közül az egyik mindenképpen felesleges, sőt, értelmetlenné teszi a mondatot.
cseh
- A szócikkben a kiejtés a megszokott szögletes zárójel helyett kerek zárójelben szerepel.
- Az aposztrof (čárka, vessző) és a horgocska (háček) mássalhangzókon nem két eltérő mellékjel a csehben, csupán ugyanannak a mellékjelnek a grafikai variánsai. A vessző olyan kisbetűknél jelenik meg, melyeknek felnyúló száruk van (ď, de Ď; ť, de Ť). A vessző és a horgocska szembenállása mindössze egy magánhangzójelnél, az e-nél figyelhető meg: é hosszú [e:]; ě palatális mássalhangzó után álló (rövid) [e], ill. bizonyos esetekben [je].
- A 233. oldalon szereplő cseh duši, szlovák dušu alakok nem genitivusi, hanem accusativusi formák.
- A cseh és a lengyel szócikkben (233, 838) tévesen, és egymásnak is ellentmondóan szerepel a jerek kiesésére vonatkozó szabály. Valójában csak a szomszédos szótagokban álló, hátulról (nem a szó végétől, hanem az utolsó jertől kezdve) páros számú jerek vokalizálódtak, a többi kiesett (Havlík-szabály, l. Horálek 1967, 116-7).
- A névszóragozásban az élőlényeket jelentő hímnemű (egyes szám -o, -jo tövű) főnevek, a melléknevek és a melléknévi névmások accusativus ragja azonos a genitivuséval. Ami a tőtípusokat illeti, ez a csehben már csak történeti kategória, és bár kimutatható, hogy mely főnevek milyen tövűek voltak, mára a ragozásuk összekeveredett, tehát az egykori tőtípus alapján szinkrón szabály nem adható (pl. a fenti szabály vonatkozik az eredetileg u-tövű syn vkinek a fia szóra is). Ugyanakkor a tőtípus számtól függetlenül állandó, tehát nincs értelme annak a kijelentésnek, hogy egyes számban ilyen vagy olyan tövű. Fontos lett volna viszont megjegyezni, hogy szemben pl. az orosszal vagy a lengyellel a csehben az accusativus és a genitivus egybeesése csak egyes számban ment végbe.
- 234: předmet (helyesen předmět),
- 234: přiroda (helyesen příroda, ugyanígy přírodověda)
eszperantó
- A 355. oldalon mellékjeles helyett felüljelzett betűkről olvashatunk.
evenki
A nganaszan szócikkben (1037) arról olvashatunk, hogy a nganaszant dolgan és tunguz hatás érte. A mutatóban azonban megtalálhatjuk a dolgán nyelvet, ill. az utalást a jakut címszóra. A jakut szócikkből kiderül, hogy a dolgánok eljakutosodott tunguzok (617). A VNy-ben nincs tunguz szócikk: a tunguz nyelvek tétele a mandzsu-tunguz szócikkre utal. Itt (925) szó esik a tulajdonképpeni tunguzról, de ennek más elnevezéséről nem, és más szócikkre való utalást sem találunk. Akár fel is hagyhatnánk a kereséssel, azt gondolván, hogy a VNy a tulajdonképpeni tunguzokról nem ír. Ám ha figyelmesen szemléljük a következő oldalon található térképhez tartozó magyarázatot, észrevehetjük, hogy az evenki elnevezés mellett zárójelben az is ott áll: tunguz. S valóban, az evenki szócikkben (mert van, 379) szerepel, hogy ezt a népet tunguznak is szokás nevezni. Sőt, ebben a szócikkben utalást találunk egy sor rokon nyelvre ezek az utalások azonban a mandzsu-tunguz szócikkből hiányoznak.
kamasz
- Az az adat, hogy a kamaszok eltörökösödött nyenyecek, nyilvánvalóan téves, hiszen a nyenyecek a Szajántól több ezer kilométerre élnek. Amikor időszámítás kezdete körül az ősszamojédok a Szaján közelében éltek, a nyenyecek etnogenezise még biztosan nem kezdődött meg. A szamojédok északi ága csupán a Jeges-tenger partvidékén bomlott fel.
kasub
- 679: E hangok a többi szláv nyelvekben nincsenek meg, és nem volt tagja a szláv alapnyelv hangállományának sem. (kiemelés tőlem FL)
- uo.: ...amazhoz...
kirgiz
lengyel
- A szócikkben a kiejtés a megszokott szögletes zárójel helyett kerek zárójelben szerepel.
- 837.: ...hoszszú...
- A 838. oldalon tévesen szerepel, hogy a lengyel rz ejtése [rzs] lenne a 841. oldalon szerepel a helyes [zs] ejtés is (és a cseh szócikkben, a 233. oldalon is).
- A cseh és a lengyel szócikkben (233, 838) tévesen, és egymásnak is ellentmondóan szerepel a jerek kiesésére vonatkozó szabály. Valójában csak a szomszédos szótagokban álló, hátulról (nem a szó végétől, hanem az utolsó jertől kezdve) páros számú jerek vokalizálódtak, a többi kiesett (Havlík-szabály, l. Horálek 1967, 116-7).
lett
- A 847. oldalon lív helyett liv szerepel.
olasz
- Az 1096. oldalon Alessandro Manzoni művének, az I pomessi sposi címe magyarul helyesen
A jegyesek.
orosz
- A walkie-talkie nem magnetofon, hanem adó-vevő (1113-4).
oszmán-török
- 1130: A zárt e jeleként egy olyan jelet használ, melyet a fonetikus átírásban a nyílt e jeleként szokás használni. (vö. 1646)
Függelék
- 1648: ...kerrekített... (a táblázatban)
- A más szakterületen dolgozó kutatók, ill. a laikusok számára a VNy rendkívül sok nehezen feldolgozható, vagy egyenesen érthetetlen nyelvészeti információt tartalmaz. Ezen a problémán segíthetne a kötet végén található szakkifejezés-gyűjtemény. Ez azonban eleve lemond arról, hogy minden kifejezést megmagyarázzon, és Szende Aladár művére hivatkozik. Lemond a szakszerű definíciókról is, mivel e felsorolás a széles olvasóközönség számára készült. Sajnos azonban a szakszerűség igényének elvetése gyakran nemcsak apró pontatlansággal, hanem tévedésekkel is jár. Pl. az álszenvedő ige definíciója: a latinban és a görögben szenvedő alakú, de cselekvést, történést kifejező alak. Az álszenvedő ige azonban nem csak e két nyelvben fordul elő. A magyarázatok azonban általában elfogadhatónak tűnnek, de hogy a laikusnak valójában mennyit segítenek, azt nehéz lenne megállapítani.
Vissza
|