Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulat
 
Előadások
 
Ny. V. Gogol
A revizor
komédia
Fordította: Bodolay Géza
 

A vidéki város polgármestere levélben értesül arról, hogy titkos utasítással, inkognitóban, revizor érkezik a városba. Az összehívott tisztségviselők riadalmát már csak fokozni tudja a következő hír, miszerint egy ismeretlen fiatalember szállt meg az egyik fogadóban. Veszélyben tehát a rend - az a rend ami a megvesztegetések, a kölcsönös szolgálatok, megalkuvások, sikkasztások által, fáradságos munka révén, már oly régen felépítettek.

A revizor 1836-os premierje heves tiltakozást váltott ki hivatalos körökből, minek hatására Gogol emigrált, ettől függetlenül - vagy tán éppen ezért - ez a mű garantált siker ma is.

„Gogol A revizorja egy új drámai műfajnak, a tragikus farcenak volt úttörő felfedezése. A komédia állandó és legősibb cselekménye, az antik komédiától a commedia dell'artéig, a vaskos népi bohózatoktól Moliéreig két ház összeütközése. Az egyik az erényé és a rendé, a másik a féktelen élvezeteké. Az egyikben a család lakik, a másikban azok találkoznak, akik a családot és a rendet veszélyeztetik. Időnként azonban sajátos komédiákkal van dolgunk: ezek olyan anekdotákon alapulnak, amelyekben azonnal feltárul az abszurditás reális volta és a realitás abszurduma, a lidérces álom komikuma és a komikum lidércnyomása. Kiváltképp igaz ez A revizorra, az első tragikus farcera. Mihelyst az idegen belép az erény és a tiszteletreméltóság házába, lehullanak a maszkok. A pater familias vén kéjencnek és zsugori zsarnoknak bizonyul, felesége csak udvarlóra vár, leánya megszökik szerelmesével, fia már jó előre elzálogosította örökségét. A revizorban a város atyja és a helybéli előkelőségek az első jelenettől a korrupció maszkját viselik. Gogol sorra visszájukra fordítja a hagyományos vígjáték eljárásait.

A nagy komédiák mindig tükröznek valamit, ám A revizor az első és bizonyára az egyetlen darab, amelyben a komédia tükrözési funkciója teátrálisan is realizálódik. Amikor A revizor záróképében a polgármester és a notabilitások hatalmas bábukként megmerevednek, maga a tükör is megdermed. Ebben a pillanatban a nézőtér színpaddá és a színpad nézőtérré válik. A revizorban a rend és a hatalom háza egyszersmind a rettegés háza is. A darab ősbemutatóján zsúfolásig telt a nézőtér: mindkét ház képviseltette magát. "Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!" A komédia e legpompásabb mondatát, melyet a polgármester egyenesen a közönség arcába kiált, Gogol a premier után írta a darabhoz."

Jan Kott

Szereplők
Anton Antonovics Szkvoznyik-Dmuhanovszkij, polgármesterDobos Imre
Anna Andrejevna, a feleségeFábián Enikő
Marja Antonova, a leányaAbabi Csilla
Luka Lukics Hlopov, tanfelügyelőifj. Kovács Levente
A feleségeKovács Enikő
Ammosz Fjodorovics Ljapkin-Tyapkin, járásbíróÁcs Tibor
Artyemij Filippovics Zemljanyika, népjóléti intézmények főgondnokaMedgyesfalvy Sándor
Ivan Kuzmics SpekinHajdu Géza
Pjotr Kuzmics Dobcsinszkij, helyi földbirtokosPál Hunor
Pjotr Ivanovics Bobcsinszkij, helyi földbirtokosKiss Csaba
Ivan Alekszandrovics Hlesztakov, pétervári tisztviselőDimény Levente
Oszip, a szolgájaTóth Albert Bálint
Hrisztyian Ivanovics Hübner, járási orvosCsatlós Lóránt
Fjodor Andrejevics LjuljukovHanyecz Debelka Róbert m.v.
Ivan Lazarevics RasztakovszkijDaróczi István m.v.
Sztyepan Ivanovics KorobkinSzotyori József
KorobkinnéRácz Mari
Abdulin, kereskedőCsepei Róbert
Fevronya Petrovna Posljopkina, lakatosnéMolnár Júlia
Miska, a polgármester szolgájaVeress Előd
Egy pincérKocsis Gyula
Advotya, néma szolga a polgármester házábanFirtos Edit
Sztyepan Iljics Uhovjortov, rendőrkapitányHerman Ferenc
Szvisztunov, rendőrVajda Zoltán
Gyerzsimorda, rendőrLélek Sándor Tibor m.v.
 
DíszlettervezőPerovics Zoltán m.v.
JelmeztervezőFlorina Bellinda Birea
SzcenikusIanis Vasilatos
ZeneAri Nagy Sándor m.v.
RendezőÁrkosi Árpád m.v.
ÜgyelőVajda Zoltán
SúgóKörner Anna
VilágosítóNosz Botond
HangosítóZsurka József
Bemutató
2008 október 26, vasárnap
Előadások
dec. 19. péntek 18:00 Érsemjén
Kapcsolódó hírek